Zsoltárok 13

1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

Unto the end, a psalm for David. How long, O Lord, wilt thou forget me unto the end? how long dost thou turn away thy face from me?

2 Uram, meddig felejtkezel el rólam végképen? Meddig rejted el orczádat tőlem?

How long shall I take counsels in my soul, sorrow in my heart all the day?

3 Meddig tanakodjam lelkemben, bánkódjam szívemben naponként? Meddig hatalmaskodik az én ellenségem rajtam?

How long shall my enemy be exalted over me?

4 Nézz ide, felelj nékem, Uram Istenem; világosítsd meg szemeimet, hogy el ne aludjam a halálra;

Consider, and hear me, O Lord my God. Enlighten my eyes that I never sleep in death:

5 Hogy ne mondja ellenségem: meggyőztem őt; háborgatóim ne örüljenek, hogy tántorgok.

Lest at any time my enemy say: I have prevailed against him. They that trouble me will rejoice when I am moved:

6 Mert én a te kegyelmedben bíztam, örüljön a szívem a te segítségednek; hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem!

But I have trusted in thy mercy. My heart shall rejoice in thy salvation: I will sing to the Lord, who giveth me good things: yea I will sing to the name of the Lord the most high.