Zsoltárok 13

1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

To the chief music-maker. A Psalm. Of David. Will you for ever put me out of your memory, O Lord? will your face for ever be turned away from me?

2 Uram, meddig felejtkezel el rólam végképen? Meddig rejted el orczádat tőlem?

How long is my soul to be in doubt, with sorrow in my heart all the day? how long will he who is against me be given power over me?

3 Meddig tanakodjam lelkemben, bánkódjam szívemben naponként? Meddig hatalmaskodik az én ellenségem rajtam?

Let my voice come before you, and give me an answer, O Lord my God; let your light be shining on me, so that the sleep of death may not overtake me;

4 Nézz ide, felelj nékem, Uram Istenem; világosítsd meg szemeimet, hogy el ne aludjam a halálra;

And he who is against me may not say, I have overcome him; and those who are troubling me may not be glad when I am moved.

5 Hogy ne mondja ellenségem: meggyőztem őt; háborgatóim ne örüljenek, hogy tántorgok.

But I have had faith in your mercy; my heart will be glad in your salvation.

6 Mert én a te kegyelmedben bíztam, örüljön a szívem a te segítségednek; hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem!

I will make a song to the Lord, because he has given me my reward.