< Zsoltárok 129 >
1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
Ɔsoroforɔ dwom. “Wɔahyɛ me so pii firi me mmɔfraase, ma Israel nka.
2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
“Wɔahyɛ me so pii firi me mmɔfraase, nanso wɔntumi nnii me so nkonim.
3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
Fentemfoɔ afentem mʼakyi ayɛ wɔn nkofie atentene.
4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
Nanso Awurade yɛ ɔteneneeni; Watwitwa amumuyɛfoɔ nhoma afiri me ho.”
5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
Ma wɔn a wɔtan Sion nyinaa mfa animguaseɛ nsane wɔn akyi.
6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
Ma wɔnyɛ sɛ ɛserɛ a ɛwɔ ɔdan atifi, ɛnnyini na ahye;
7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
Ɛremma otwafoɔ nya biribi wɔ ne nsam, na deɛ ɔboaboa ano nso renya hwee nʼabasa so.
8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
Mma wɔn a wɔtwam hɔ nnka sɛ, “Awurade nhyira mmra mo so; yɛhyira mo wɔ Awurade din mu.”