< Zsoltárok 129 >
1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
Muchas veces me persiguieron desde mi juventud. Que [lo] diga ahora Israel:
2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
Muchas veces me persiguieron desde mi juventud, Pero no prevalecieron contra mí.
3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
Los aradores araron sobre mi espalda. Hicieron largos surcos.
4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
Yavé es justo, Cortó las cuerdas de los perversos.
5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
Sean avergonzados y vueltos atrás Todos los que aborrecen a Sion.
6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
Sean como [la] hierba de las azoteas Que se marchita antes de crecer,
7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
Con la cual el cosechero no llena su mano, Ni el regazo el que ata manojos.
8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
Ni le dicen los que pasan: La bendición de Yavé sea sobre ustedes, Los bendecimos en el Nombre de Yavé.