Zsoltárok 129

1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.

Una canción de ascensos. Muchas veces me han afligido desde mi juventud. Que Israel diga ahora:

2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

muchas veces me han afligido desde mi juventud, pero no han prevalecido contra mí.

3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

Los aradores araron en mi espalda. Hicieron sus surcos largos.

4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

Yahvé es justo. Ha cortado las cuerdas de los malvados.

5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.

Que se desilusionen y retrocedan, a todos los que odian a Sión.

6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.

Que sean como la hierba de los tejados, que se marchita antes de crecer,

7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.

con la que la parca no llena su mano, ni el que ata gavillas, su pecho.

8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!

Tampoco dicen los que pasan, “La bendición de Yahvé sea con vosotros. Te bendecimos en nombre de Yahvé”.