< Zsoltárok 129 >

1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
Nzembo ya mobembo mpo na kokende na Tempelo ya Yawe. Wuta bolenge na ngai, banyokoli ngai bambala ebele. Tika ete Isalaele ezongela koloba:
2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
« Wuta bolenge na ngai, banyokoli ngai bambala ebele, kasi batikali kolonga ngai te! »
3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
Bato mabe batimoli mokongo na ngai, bazokisi ngai bapota ya banzela milayi na mokongo.
4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
Kasi lokola Yawe azali sembo, akati basinga ya bato mabe.
5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
Tika ete bato nyonso oyo bayinaka Siona bakufa soni mpe bazonga sima!
6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
Tika ete bakoma lokola matiti oyo ebotaka na likolo ya ndako mpe ekawukaka liboso ete balongola yango;
7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
tika ete mobuki bambuma ya bilanga atondisa na yango te maboko na ye, tika ete mokangi maboke ya banzete atondisa na yango te saki na ye.
8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
Tika ete baleki nzela baloba na bango te: « Tika ete Yawe apambola bino! » Topamboli bino na Kombo na Yawe!

< Zsoltárok 129 >