< Zsoltárok 129 >

1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
canticum graduum saepe expugnaverunt me a iuventute mea dicat nunc Israhel
2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
saepe expugnaverunt me a iuventute mea etenim non potuerunt mihi
3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
supra dorsum meum fabricabantur peccatores prolongaverunt iniquitatem suam
4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
Dominus iustus concidet cervices peccatorum
5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
confundantur et convertantur retrorsum omnes qui oderunt Sion
6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
fiant sicut faenum tectorum quod priusquam evellatur exaruit
7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
de quo non implevit manum suam qui metit et sinum suum qui manipulos colligit
8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
et non dixerunt qui praeteribant benedictio Domini super vos benediximus vobis in nomine Domini

< Zsoltárok 129 >