< Zsoltárok 129 >

1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
“Masansan a rautendak sipud pay kinaagtutubok,” ibaga koma ti Israel.
2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
“Masansan a rautendak sipud pay kinaagtutubok, ngem saandak latta a naparmek.
3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
Nagarado iti likodak dagiti agar-arado; pinaatiddogda dagiti gulgulisda.
4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
Nalinteg ni Yahweh; pinutedna dagiti tali dagiti nadangkes.”
5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
Maibabainda koma amin ken tumallikodda, dagiti manggurgura iti Sion.
6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
Agbalinda koma a kasla iti ruot kadagiti tuktok ti balay a magango sakbay a dumakkel,
7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
a saanna a mapunno iti ima ti aggapgapas wenno ti barukong ti agrepreppet iti apit.
8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
Saan koma nga ibaga dagiti lumabas, “Maadda koma kadakayo ti bendision ni Yahweh; bendisionandakayo iti nagan ni Yahweh.”

< Zsoltárok 129 >