Zsoltárok 129

1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.

Cantique des degrés. Ils m’ont assez opprimé dès ma jeunesse, Qu’Israël le dise!

2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

Ils m’ont assez opprimé dès ma jeunesse, Mais ils ne m’ont pas vaincu.

3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

Des laboureurs ont labouré mon dos, Ils y ont tracé de longs sillons.

4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

L’Éternel est juste: Il a coupé les cordes des méchants.

5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.

Qu’ils soient confondus et qu’ils reculent, Tous ceux qui haïssent Sion!

6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.

Qu’ils soient comme l’herbe des toits, Qui sèche avant qu’on l’arrache!

7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.

Le moissonneur n’en remplit point sa main, Celui qui lie les gerbes n’en charge point son bras,

8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!

Et les passants ne disent point: Que la bénédiction de l’Éternel soit sur vous! Nous vous bénissons au nom de l’Éternel!