< Zsoltárok 129 >

1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
Cantique des degrés. Ils m’ont souvent opprimé dès ma jeunesse, – qu’Israël le dise, –
2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
Ils m’ont souvent opprimé dès ma jeunesse; cependant ils n’ont pas prévalu sur moi.
3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
Des laboureurs ont labouré mon dos, ils y ont tracé leurs longs sillons.
4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
L’Éternel est juste; il a coupé les cordes des méchants.
5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
Qu’ils soient couverts de honte, et se retirent en arrière, tous ceux qui haïssent Sion.
6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
Qu’ils soient comme l’herbe des toits, qui sèche avant qu’on l’arrache,
7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
Dont le moissonneur ne remplit pas sa main, ni le lieur de gerbes son sein; …
8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
Et les passants ne disent pas: La bénédiction de l’Éternel soit sur vous! nous vous bénissons au nom de l’Éternel.

< Zsoltárok 129 >