< Zsoltárok 129 >
1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
Matkalaulu. He ovat minua kovin ahdistaneet nuoruudestani asti-näin sanokoon Israel-
2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
he ovat minua kovin ahdistaneet nuoruudestani asti, mutta eivät he ole päässeet minusta voitolle.
3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
Kyntäjät ovat minun selkääni kyntäneet ja vetäneet pitkät vaot.
4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
Mutta Herra on vanhurskas, hän on katkonut jumalattomain köydet.
5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
Joutukoot häpeään ja kääntykööt takaisin kaikki Siionin vihamiehet.
6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
Olkoot he niinkuin ruoho katoilla, joka kuivuu ennen korrelle puhkeamistaan,
7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
josta ei leikkaaja täytä kättänsä eikä lyhteen sitoja syliänsä.
8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
Älköötkä sanoko ohitsekulkijat: "Herran siunaus tulkoon teille. Me siunaamme teitä Herran nimeen."