Zsoltárok 129

1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.

A song of ascents. “Often since my youth they have attacked me,” let Israel say.

2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

“Often since my youth they have attacked me, yet they have not defeated me.

3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

The plowers plowed on my back; they made their furrows long.

4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

Yahweh is righteous; he has cut the ropes of the wicked.”

5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.

May they all be put to shame and turned back, those who hate Zion.

6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.

May they be like the grass on the housetops that withers before it grows up,

7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.

that cannot fill the reaper's hand or the chest of the one who binds bundles of grain together.

8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!

May those who pass by not say, “May the blessing of Yahweh be on you; we bless you in the name of Yahweh.”