< Zsoltárok 129 >
1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
A song of ascents. ‘Sore have they vexed me from youth’ thus let Israel say
2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
‘Sore have they vexed me from youth, but they have not prevailed against me.
3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
‘The ploughers ploughed on my back, they made their furrows long.
4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
But the Lord, who is righteous, has cut the cords of the wicked.’
5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
Let all who are haters of Zion be put to shame and defeated.
6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
May they be as the grass on the house-top, which withers before it shoots up;
7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
which fills not the arms of the reaper, nor the lap of the binder of sheaves
8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
whereof no one says as they pass, ‘The blessing of God be upon you.’ In the name of the Lord we bless you.