< Zsoltárok 129 >
1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
Many times they have afflicted me from my youth up. Let Israel [God prevails] now say,
2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
many times they have afflicted me from my youth up, yet they have not prevailed against me.
3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
The plowers plowed on my back. They made their furrows long.
4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
Adonai is righteous. He has cut apart the cords of the wicked.
5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
Let them be disappointed and turned backward, all those who hate Zion [Mountain ridge, Marking].
6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
Let them be as the grass on the housetops, which withers before it grows up;
7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
with which the reaper does not fill his hand, nor he who binds sheaves, his bosom.
8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
Neither do those who go by say, “The blessing of Adonai be on you. We bless you in Adonai’s name.”