Zsoltárok 129

1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.

Many a time have they afflicted me from my youth, may Israel now say:

2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

Many a time have they afflicted me from my youth: yet they have not prevailed against me.

3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

The plowers plowed upon my back: they made long their furrows.

4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

The LORD is righteous: he has cut asunder the cords of the wicked.

5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.

Let them all be confounded and turned back that hate Zion.

6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.

Let them be as the grass upon the housetops, which withers before it grows up:

7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.

Wherewith the mower fills not his hand; nor he that binds sheaves his bosom.

8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!

Neither do they which go by say, The blessing of the LORD be upon you: we bless you in the name of the LORD.