Zsoltárok 129

1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.

Sa nakadaghan gisakit ako nila sukad pa sa akong pagkabatanon hangtud karon, Ipasulti sa Israel karon,

2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

Sa nakadaghan gisakit ako nila sukad pa sa akong pagkabatan-on hangtud karon: Apan (sila) wala makadaug batok kanako.

3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

Ang mga magdadaro nanagdaro sa ibabaw sa akong boko-boko; Nanaghimo (sila) ug hatag-as nga mga tudling.

4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

Si Jehova matarung man: Iyang gipamugto ang mga gapus sa mga dautan.

5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.

Pakaulawi (sila) ug papasibuga (sila) Ngatanan (sila) nga nanagdumot sa Sion.

6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.

Himoa (sila) nga ingon sa mga balili diha sa mga atop sa balay, Nga mangalaya sa dili pa (sila) motubo;

7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.

Nga niini ang kamot sa mag-aani dili mapuno, Ni mapuno ang sabakan niya nga nagabugkos sa mga binangan sa mga uhay:

8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!

Ni manag-ingon ang nanagpangangi: Ang panalangin ni Jehova anaa unta kaninyo; Managpanalangin kami kaninyo sa ngalan ni Jehova.