Zsoltárok 127

1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző.

Ko e Hiva ʻae ʻalu hake maʻa Solomone. Kapau ʻe ʻikai langa ʻe Sihova ʻae fale, ʻoku taʻeʻaonga ʻae ngāue ʻanautolu ʻoku nau langa ia: kapau ʻe ʻikai tauhi ʻe Sihova ʻae kolo, ʻoku taʻeʻaonga ʻae ʻā ʻae tangata leʻo.

2 Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ád eleget.

‌ʻOku taʻeʻaonga hoʻomou tuʻu hake hengihengi pē, mo nofo pē ʻo fuoloa ʻi he pō, ke kai ʻae mā ʻoe mamahi: he ʻoku ne foaki ʻae mohe ki heʻene pele.

3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom.

Vakai, ko e fānau ko e tofiʻa meia Sihova: pea ko e fua ʻoe manāva ko ʻene totongi.

4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak.

Hangē ko e ngaahi ngahau ʻi he nima ʻoe tangata mālohi; ʻoku pehē ʻae fānau ʻae talavou.

5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.

‌ʻOku monūʻia ʻae tangata ʻaia ʻoku fonu ʻene hōfangahau ʻiate kinautolu: ʻe ʻikai tenau mā, ka tenau lea ki he ngaahi fili ʻi he matapā.