Zsoltárok 127

1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző.

Ein Wallfahrtslied Salomos. Wenn der HERR das Haus nicht baut,

2 Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ád eleget.

Vergebens ist’s für euch, daß früh ihr aufsteht und spät noch sitzt bei der Arbeit, um das Brot der Mühsal zu essen; ebenso (reichlich) gibt er’s seinen Freunden im Schlaf. –

3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom.

Ja, Söhne sind ein Geschenk des HERRN, und Kindersegen ist eine Belohnung.

4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak.

Wie Pfeile in der Hand eines Kriegers, so sind die Söhne der Jugendkraft:

5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.

wohl dem Manne, der mit ihnen seinen Köcher gefüllt hat! Die werden nicht zuschanden, wenn sie verhandeln mit Widersachern im Stadttor.