< Zsoltárok 127 >

1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző.
Cantique des pèlerinages. — De Salomon. Si l'Éternel ne bâtit la maison. Ceux qui la bâtissent travaillent en vain. Si l'Éternel ne garde la ville, Celui qui la garde veille en vain.
2 Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ád eleget.
C'est en vain que vous vous levez matin ou vous couchez tard; En vain vous mangez le pain de la douleur; Dieu en donne autant à ses bien-aimés pendant leur sommeil!
3 Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom.
Oui, les enfants sont un héritage donné par l'Éternel; Le fruit des entrailles est une récompense.
4 Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak.
Telles des flèches dans la main d'un guerrier: Tels sont les fils que l'homme a eus dans sa jeunesse.
5 Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.
Heureux l'homme qui en a rempli son carquois! Il ne rougira pas de honte. Quand il plaidera contre ses adversaires à la porte de la ville.

< Zsoltárok 127 >