< Zsoltárok 126 >
1 Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.
Пісня сходження. Коли повертав Господь полон Сіону, ми були ніби уві сні.
2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!
Тоді наповнилися вуста наші сміхом і язик наш – вигуками радості. Тоді говорили серед народів: «Великі діяння звершив Господь для них!»
3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.
«Великі діяння звершив Господь для нас!» – раділи ми.
4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!
Поверни ж, Господи, наших бранців, як потоки в Неґеві.
5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
Ті, що зі сльозами сіють, з радісними піснями будуть жати.
6 A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.
Хто ходить і плачучи несе торбину з насінням, неодмінно повернеться з радісним співом, несучи свої снопи.