< Zsoltárok 126 >
1 Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.
Pesem preizvrstna. Ko je peljal Gospod množico vjetnikov Sijonskih nazaj, bili smo kakor katerim se sanja.
2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!
Tedaj so se smeha napolnila usta naša, in jezik naš s petjem; tedaj se je reklo med narodi: Veličastne reči dela Gospod z njimi!
3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.
Veličastne reči dela Gospod z nami, veseli smo.
4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!
Pelji nazaj, Gospod, množico vjetnikov naših, kakor presilne vode v suho deželo.
5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
Kateri so sejali sè solzami, žanjejo naj s petjem.
6 A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.
Kateri je pridobljeno seme noseč hodil neprestano jokaje, vrne se naj s petjem domóv noseč snope svoje.