Zsoltárok 126

1 Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.

Ko je Gospod ponovno obrnil ujetništvo Siona, smo bili podobni tem, ki sanjajo.

2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!

Tedaj so bila naša usta napolnjena s smehom in naš jezik s petjem. Tedaj so med pogani govorili: » Gospod je zanje storil velike stvari.«

3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.

Gospod je za nas storil velike stvari, česar smo veseli.

4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!

Ponovno obrni naše ujetništvo, oh Gospod, kakor vodotoke na jugu.

5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.

Tisti, ki sejejo s solzami, bodo želi z veseljem.

6 A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.

Kdor hodi naprej in joka in prinaša dragoceno seme, bo brez dvoma ponovno prišel z veseljem, nesoč svoje snope s seboj.