Zsoltárok 126

1 Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.

Kad vraæaše Gospod roblje Sionsko, bijasmo kao u snu.

2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!

Tada usta naša bijahu puna radosti, i jezik naš pjevanja. Tada govorahu po narodima: veliko djelo èini Gospod na njima.

3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.

Veliko djelo èini Gospod na nama; razveselismo se.

4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!

Vraæaj, Gospode, roblje naše, kao potoke na sasušenu zemlju.

5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.

Koji su sa suzama sijali, neka žanju s pjevanjem.

6 A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.

Ide i plaèe koji nosi sjeme da sije; poæi æe s pjesmom noseæi snopove svoje.