< Zsoltárok 126 >

1 Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.
Кынд а адус Домнул ынапой пе принший де рэзбой ай Сионулуй, паркэ висам.
2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!
Атунч, гура не ера плинэ де стригэте де букурие ши лимба, де кынтэрь де веселие. Атунч се спуня принтре нямурь: „Домнул а фэкут марь лукрурь пентру ей!”
3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.
Да, Домнул а фэкут марь лукрурь пентру ной ши де ачея сунтем плинь де букурие.
4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!
Доамне, аду ынапой пе принший ноштри де рэзбой ка пе ниште рыурь ын партя де мязэзи!
5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
Чей че сямэнэ ку лакримь вор сечера ку кынтэрь де веселие.
6 A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.
Чел че умблэ плынгынд кынд арункэ сэмынца се ынтоарче ку веселие кынд ышь стрынӂе снопий.

< Zsoltárok 126 >