< Zsoltárok 126 >
1 Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.
Sabo-Pionjonañe Ie mampoly ty fandrohiza’ i Tsiône t’Iehovà; le hanahake te mañinofy tikañe.
2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!
Hitsitsihe’ ty hehe o falien-tikañeo, naho ty rebeke o famelen-tikañeo; vaho hisaontsieñe amo fifeheañeo ty hoe: Nanao raha jabajaba ho a iareo t’Iehovà.
3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.
Eka, nitolora’Iehovà raha ra’elahy, lifo-kaehake tikañe.
4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!
Afotero ty haondevo’ay ry Iehovà, manahake o torahañe atimo añeo.
5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
Hitoly sabo an-kaehake o mitongy an-drano-pihaino!
6 A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.
Ty minday tabiry ho tongiseñe am-pirovetañe ro hibalik’ an-drebeke hanese o fitoboroña’eo.