< Zsoltárok 126 >

1 Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.
Fihirana fiakarana.
2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!
Fahizay dia feno hehy ny vavantsika Sy fihobiana ny lelantsika; Dia natao tany amin’ ny Jentilisa hoe: Zava-dehibe no nataon’ i Jehovah ho an’ ireny.
3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.
Eny, zava-dehibe no nataon’ i Jehovah ho antsika, Ka dia faly isika.
4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!
Tanteraho, Jehovah ô, ny ham-podiana anay avy amin’ ny fahababoana, Tahaka ny fiverenan’ ny riaka any amin’ ny tany atsimo.
5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
Izay mamafy am-pitomaniana Dia hijinja am-pifaliana.
6 A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.
Mandeha mitomany mitondra ny voa afafiny izy, Fa hiverina mitondra ny amboarany amin’ ny fihobiana kosa.

< Zsoltárok 126 >