Zsoltárok 126

1 Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.

Þegar Drottinn flutti þjóð sína aftur til Jerúsalem, heim úr herleiðingunni, þá héldum við að okkur væri að dreyma!

2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!

Við sungum og hlógum af gleði. Þá sögðu heiðnu þjóðirnar: „Drottinn hefur gert ótrúlega hluti fyrir þá!“

3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.

Já, undursamlega hluti! Hvílíkt undur! Hvílík gleði!

4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!

Hresstu okkur nú Drottinn, já gefðu okkur kröftuga gróðrarskúr!

5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.

Þeir sem sá með tárum skulu uppskera með gleðisöng.

6 A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.

Grátandi bera þeir sæðið til sáningar, en syngjandi koma þeir aftur og bera kornbindin heim!