< Zsoltárok 126 >

1 Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.
Yon chan pou monte vè tanp lan Lè SENYÈ a te fè mennen tounen kaptif Sion yo, nou te tankou (sila) ki fè rèv yo.
2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!
Nan lè sa a, bouch nou te plen ak ri lajwa e lang nou avèk kri lajwa. Konsa, yo te di pami nasyon yo: “SENYÈ a te fè gwo bagay pou yo.”
3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.
SENYÈ a te fè gwo bagay yo pou nou. Nou kontan.
4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!
Fè retounen kaptif nou yo, O SENYÈ, kon rivyè nan dezè a.
5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
(Sila) ki simen ak dlo nan zye yo Va rekòlte avèk gwo kri lajwa.
6 A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.
(Sila) ki soti ap kriye akoz chàj makout semans lan. Men l ap retounen ankò ak kri lajwa, akoz chàj pakèt rekòlt l ap pote a.

< Zsoltárok 126 >