Zsoltárok 126

1 Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.

[Ein Stufenlied.] Als Jehova die Gefangenen [Eig. die Heimkehrenden] Zions zurückführte, waren wir wie Träumende.

2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!

Da ward unser Mund voll Lachens, und unsere Zunge voll Jubels; da sagte man unter den Nationen: Jehova hat Großes an ihnen [Eig. diesen] getan!

3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.

Jehova hat Großes an uns getan: wir waren fröhlich!

4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!

Führe unsere Gefangenen zurück, Jehova, gleich Bächen im Mittagslande!

5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.

Die mit Tränen säen, werden mit Jubel ernten.

6 A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.

Er geht weinend hin, tragend den Samen zum Säen; er kommt heim mit Jubel, tragend seine Garben.