< Zsoltárok 125 >

1 Grádicsok éneke. A kik bíznak az Úrban, olyanok, mint a Sion hegye, a mely meg nem inog, örökké megáll.
«Yuⱪiriƣa qiⱪix nahxisi» Pǝrwǝrdigarƣa tayanƣanlar Zion teƣidǝktur; Uni tǝwrǝtkili bolmaydu, U mǝnggülük turidu.
2 Jeruzsálemet hegyek veszik körül, az Úr pedig körülveszi az ő népét mostantól fogva mindörökké.
Yerusalem! Taƣlar uning ǝtrapini oruƣan, Ⱨǝm Pǝrwǝrdigar ⱨazirdin ta ǝbǝdgiqǝ Ɵz hǝlⱪining ǝtrapini oraydu.
3 Mert nem pihen meg a gonoszság pálczája az igazak részén, hogy rosszra ne nyújtsák ki kezeiket az igazak.
Qünki rǝzillǝrning ⱨoⱪuⱪ ⱨasisi ⱨǝⱪⱪaniylarning nesiwisini baxⱪurmaydu; Bolmisa ⱨǝⱪⱪaniylarmu ⱪollirini ⱪǝbiⱨlikkǝ uzartixi mumkin.
4 Tégy jól, Uram, a jókkal, és a szívök szerint igazakkal!
Pǝrwǝrdigar, meⱨribanlarƣa meⱨribanliⱪ ⱪilƣaysǝn; Kɵngli duruslarƣimu xundaⱪ bolsun.
5 A görbe utakra tévedezőket pedig ragadtassa el az Úr, együtt a gonosztevőkkel; békesség legyen Izráelen!
Biraⱪ ǝgri yollarƣa burulup kǝtkǝnlǝrni bolsa, Pǝrwǝrdigar ularni ⱪǝbiⱨlik ⱪilƣuqilar bilǝn tǝng xallaydu. Israilƣa aman-hatirjǝmlik bolƣay!

< Zsoltárok 125 >