Zsoltárok 124

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, így szóljon Izráel,

Da nije bio Gospod s nama, neka reèe Izrailj,

2 Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:

Da nije bio Gospod s nama, kad ljudi ustaše na nas,

3 Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk;

Žive bi nas proždrli, kad se raspali gnjev njihov na nas;

4 Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk;

Potopila bi nas voda, rijeka bi pokrila dušu našu;

5 Akkor átfutottak volna rajtunk a felbőszült vizek.

Pokrila bi dušu našu silna voda.

6 Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául!

Blagosloven Gospod, koji nas ne dade zubima njihovijem da nas rastržu!

7 Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből. A tőr elszakadt, mi pedig megszabadultunk.

Duša se naša izbavi kao ptica iz zamke lovaèke; zamka se raskide, i mi se izbavismo.

8 A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet.

Pomoæ je naša u imenu Gospodnjem, koji je stvorio nebo i zemlju.