< Zsoltárok 124 >

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, így szóljon Izráel,
Faarfannaa ol baʼuu. Faarfannaa Daawit. Israaʼel akkana haa jedhu: Utuu Waaqayyo garee keenya taʼuu baatee,
2 Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:
utuu Waaqayyo garee keenya taʼuu baatee, yommuu namoonni nutti kaʼanitti,
3 Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk;
yommuu aariin isaanii nutti bobaʼetti, silaa isaan utuu nu lubbuun jirruu nu liqimsu turan;
4 Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk;
lolaan nu liqimsee dhaʼaan bishaanii nurra yaaʼa ture;
5 Akkor átfutottak volna rajtunk a felbőszült vizek.
bishaan hamaan nu fudhatee bada ture.
6 Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául!
Waaqayyo akka nu ilkaan isaaniitiin cicciramnuuf dabarsee itti nu hin kennin sun haa eebbifamu.
7 Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből. A tőr elszakadt, mi pedig megszabadultunk.
Akkuma simbirri kiyyoo adamsituu jalaa baatu, nu isaan jalaa baaneerra; kiyyoon ni ciccite; nus jalaa baane.
8 A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet.
Gargaarsi keenya maqaa Waaqayyoo, Uumaa samii fi lafa sanaa ti.

< Zsoltárok 124 >