< Zsoltárok 124 >

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, így szóljon Izráel,
Canticum graduum. Nisi quia Dominus erat in nobis, dicat nunc Israel:
2 Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:
nisi quia Dominus erat in nobis, Cum exurgerent homines in nos,
3 Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk;
forte vivos deglutissent nos: Cum irasceretur furor eorum in nos,
4 Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk;
forsitan aqua absorbuisset nos.
5 Akkor átfutottak volna rajtunk a felbőszült vizek.
Torrentem pertransivit anima nostra: forsitan pertransisset anima nostra aquam intolerabilem.
6 Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául!
Benedictus Dominus qui non dedit nos, in captionem dentibus eorum.
7 Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből. A tőr elszakadt, mi pedig megszabadultunk.
Anima nostra sicut passer erepta est de laqueo venantium: Laqueus contritus est, et nos liberati sumus.
8 A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet.
Adiutorium nostrum in nomine Domini, qui fecit cælum et terram.

< Zsoltárok 124 >