< Zsoltárok 124 >

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, így szóljon Izráel,
Abụ nrigo. Nke Devid. A sị na Onyenwe anyị adịnyereghị anyị, ka Izrel kwuo,
2 Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:
a sị na Onyenwe anyị adịnyereghị anyị, mgbe ndị mmadụ biliri imegide anyị,
3 Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk;
mgbe iwe ha rere dịka ọkụ megide anyị, ha gaara eloda anyị na ndụ;
4 Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk;
idee mmiri gaara iri anyị, oke mmiri gaara ebufu anyị,
5 Akkor átfutottak volna rajtunk a felbőszült vizek.
ebili mmiri niile gaara ebufu anyị.
6 Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául!
Ma otuto dịrị Onyenwe anyị, onye na-ekweghị ka ha jiri eze ha dọrie anyị.
7 Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből. A tőr elszakadt, mi pedig megszabadultunk.
Anyị agbanarịla ha dịka nwa nnụnụ si gbanarị ọnya osi ọnya chọrọ iji jide ya; ọnya ahụ agbajiela, anyị ewezugakwala onwe anyị, nwere onwe anyị.
8 A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet.
Inyeaka anyị dị nʼaha Onyenwe anyị, onye kere eluigwe na ụwa.

< Zsoltárok 124 >