< Zsoltárok 124 >
1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, így szóljon Izráel,
Se yon chante David pou yo chante lè y'ap moute lavil Jerizalèm. Si Seyè a pa t' kanpe pou nou, ki jan sa ta ye! Se pou pèp Izrayèl la rekonèt sa.
2 Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:
Wi, si Seyè a pa t' kanpe pou nou, lè moun yo te leve dèyè nou an,
3 Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk;
yo ta vale nou tou vivan, lè yo te move sou nou an.
4 Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk;
Dlo ta kouvri nou, lavalas ta pase sou nou.
5 Akkor átfutottak volna rajtunk a felbőszült vizek.
Wi, lavalas ta pote nou ale.
6 Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául!
Ann fè lwanj Seyè a ki pa kite lènmi nou yo devore nou.
7 Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből. A tőr elszakadt, mi pedig megszabadultunk.
Nou chape tankou yon ti zwezo ki chape soti nan pèlen chasè. Fil pèlen an kase. Nou chape, n' ale.
8 A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet.
Se Seyè a k'ap pote nou sekou, se li menm ki fè syèl la ak latè a.