Zsoltárok 123

1 Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó!

«Yuⱪiriƣa qiⱪix nahxisi» I ǝrxlǝrdǝ Turƣuqisǝn, Sanga beximni kɵtürüp ⱪaraymǝn;

2 Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!

Mana, ⱪulliringning kɵzi ɵz hojayinining ⱪolliriƣa ⱪandaⱪ ⱪariƣan bolsa, Dedǝklǝrning kɵzi ɵz saⱨibǝsining ⱪolliriƣa ⱪandaⱪ ⱪariƣan bolsa, Bizning kɵzimiz Pǝrwǝrdigar Hudayimizƣa xundaⱪ ⱪaraydu. Ta bizgǝ xǝpⱪǝt kɵrsǝtküqǝ ⱪaraydu.

3 Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal.

Bizgǝ xǝpⱪǝt kɵrgüzgǝysǝn, i Pǝrwǝrdigar, Bizgǝ xǝpⱪǝt kɵrgüzgǝysǝn; Qünki biz yǝtküqǝ horluⱪ tartⱪanmiz.

4 Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával.

Jenimiz ƣojamlarning mazaⱪlirini, Ⱨakawurlarning horluⱪlirini yǝtküqǝ tartⱪandur.