Zsoltárok 123

1 Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó!

En vallfartssång. Jag lyfter mina ögon upp till dig, du som bor i himmelen.

2 Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!

Ja, såsom tjänares ögon skåda på deras herres hand, såsom en tjänarinnas ögon på hennes frus hand, så skåda våra ögon upp till HERREN, vår Gud, till dess han varder oss nådig.

3 Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal.

Var oss nådig, HERRE, var oss nådig, ty vi äro rikligen mättade med förakt.

4 Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával.

Rikligen mättad är vår själ med de säkras bespottelse, med de högmodigas förakt.