Zsoltárok 123

1 Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó!

K tebi povzdigujem svoje oči, oh ti, ki prebivaš v nebesih.

2 Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!

Glej, kakor oči služabnikov gledajo k roki svojih gospodarjev in kakor oči dekle k roki svoje gospodarice, tako naše oči čakajo na Gospoda, našega Boga, dokler se nas ne usmili.

3 Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal.

Usmili se nas, oh Gospod, usmili se nas, kajti silno smo nasičeni z zaničevanjem.

4 Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával.

Naša duša je silno nasičena s preziranjem tistih, ki so ošabni in z zaničevanjem ponosnih.