< Zsoltárok 123 >

1 Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó!
En sang ved festreisene. Til dig løfter jeg mine øine, du som troner i himmelen!
2 Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!
Se, likesom tjeneres øine følger deres herrers hånd, likesom en tjenestepikes øine følger hennes frues hånd, således følger våre øine Herren vår Gud, inntil han blir oss nådig.
3 Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal.
Vær oss nådig, Herre, vær oss nådig! For vi er rikelig mettet med forakt;
4 Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával.
rikelig mettet er vår sjel blitt med spott fra de trygge, med forakt fra de overmodige.

< Zsoltárok 123 >