Zsoltárok 123

1 Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó!

Kanimo giyahat ko ang akong mga mata, Oh ikaw nga nagalingkod sa kalangitan.

2 Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!

Tan-awa, ingon nga ang mga mata sa mga alagad nanagtutok sa kamot sa ilang mga agalon, Ingon sa mga mata sa alagad nga babaye ngadto sa iyang agalon nga babaye; Mao usab ang among mga mata nagatutok kang Jehova nga among Dios, Hangtud nga siya adunay kalooy kanamo.

3 Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal.

Malooy ka kanamo, Oh Jehova, malooy ka kanamo; Kay sa hilabihan gayud napun-an kami sa pagtamay.

4 Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával.

Ang among kalag napun-an sa hilabihan gayud Sa mga pagyubit niadtong anaa sa kasayon, Ug sa pagtamay sa mga palabilabihon.