< Zsoltárok 122 >

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
Yo me alegré con los que me decían: A la casa de Jehová iremos.
2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
Nuestros pies estuvieron en tus puertas, o! Jerusalem.
3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
Jerusalem, la que es edificada como una ciudad que está unida consigo a una.
4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
Porque allá subieron las tribus, las tribus de Jehová, el testimonio a Israel, para alabar el nombre de Jehová.
5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
Porque allá están las sillas del juicio: las sillas de la casa de David.
6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
Demandád la paz de Jerusalem: sean pacificados los que te aman.
7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
Haya paz en tu antemuro, descanso en tus palacios.
8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
A causa de mis hermanos y mis compañeros hablaré ahora paz de ti.
9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!
A causa de la casa de Jehová nuestro Dios buscaré bien para ti.

< Zsoltárok 122 >