Zsoltárok 122

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

Песнь восхождения. Давида. Возрадовался я, когда сказали мне: “пойдем в дом Господень”.

2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

Вот, стоят ноги наши во вратах твоих, Иерусалим,

3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

Иерусалим, устроенный как город, слитый в одно,

4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

куда восходят колена, колена Господни, по закону Израилеву, славить имя Господне.

5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

Там стоят престолы суда, престолы дома Давидова.

6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

Просите мира Иерусалиму: да благоденствуют любящие тебя!

7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

Да будет мир в стенах твоих, благоденствие - в чертогах твоих!

8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

Ради братьев моих и ближних моих говорю я: “мир тебе!”

9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

Ради дома Господа, Бога нашего, желаю блага тебе.