Zsoltárok 122

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

Faarfannaa Ol baʼuu. Faarfannaa Daawit. Yommuu isaan, “Kottu gara mana Waaqayyoo dhaqnaa” naan jedhanitti, ani nan gammade.

2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

Yaa Yerusaalem, miilli keenya karrawwan kee irra dhaabata.

3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

Yerusaalem akka magaalaa walitti maxxantee gobbatte tokkootti ijaaramte.

4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

Kunis iddoo gosoonni, gosoonni Waaqayyo, akka sirna Israaʼeliif kenname sanaatti, maqaa Waaqayyoo galateeffachuuf itti ol baʼanii dha.

5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

Teessoowwan murtii, teessoowwan mana Daawit achi dhaabatu.

6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

Akkana jedhaa nagaa Yerusaalemiif kadhadhaa: “Warri si jaallatan nagaan haa jiraatan.

7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

Dallaa kee keessa nagaan, masaraa mootummaa keetii keessa immoo tasgabbiin haa jiraatu.”

8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

Ani obboloota kootii fi michoota kootiif jedhee, “Nagaan si keessa haa jiraatu” nan jedha.

9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

Mana Waaqayyo Waaqa keenyaatiif jedhee, ani akka wanni gaariin siif taʼu nan hawwa.