< Zsoltárok 122 >
1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
Ingoma yemiqanso. ElikaDavida. Ngathokoza lalabo abathi kimi, “Kasiye endlini kaThixo.”
2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
Inyawo zethu zimi ngaphakathi kwamasango akho, wena Jerusalema.
3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
IJerusalema yakhiwe njengomuzi obambeneyo waqina.
4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
Kulapho eziqansela khona izizwana, izizwana zikaThixo, ukudumisa ibizo likaThixo njengalokho okwamiselwa u-Israyeli, ukuba abonge ibizo likaThixo.
5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
Kulapho okumi khona izihlalo zobukhosi ezokwahlulela, izihlalo zobukhosi ezendlu kaDavida.
6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
Khulekelani ukuthula kwaseJerusalema: “Sengathi labo abakuthandayo bangaphepha.
7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
Sengathi kungaba lokuthula ngaphakathi kwemiduli yakho lokuvikela ngaphakathi kwezinqaba zakho.”
8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
Ngenxa yabafowethu labangane bami, ngizakuthi, “Ukuthula akube ngaphakathi kwakho.”
9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!
Ngenxa yendlu kaThixo uNkulunkulu wethu, ngizakhuthaza ukuphumelela kwakho.