Zsoltárok 122

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

Fihirana fiakarana. Nataon’ i Davida.

2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

Ny tongotray efa mijoro Eo anatin’ ny vavahadinao, ry Jerosalema ô,

3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

Dia ianao ry Jerosalema, izay efa vita Tahaka ny tanàna efa voalamina tsara;

4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

Any no iakaran’ ny firenena, Dia ireo firenen’ i Jehovah (Lalàna amin’ ny Isiraely izany). Mba hisaotra ny anaran’ i Jehovah.

5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

Fa any no misy seza fitsarana mipetraka, Dia ny seza fiandrianan’ ny mpianakavin’ i Davida.

6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

Mangataha fiadanana ho an’ i Jerosalema; Hambinina anie izay tia anao;

7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

Fiadanana anie ho ao anatin’ ny mandanao; Fanambinana anie ho ao an-dapanao

8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

Noho ny rahalahiko sy ny namako No hanaovako hoe Fiadanana anie ho ao anatinao.

9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

Noho ny tranon’ i Jehovah Andriamanitsika Dia hitady izay hahatsara anao aho.