Zsoltárok 122

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

Oluyimba nga balinnya amadaala. Lwa Dawudi. Nasanyuka bwe baŋŋamba nti, “Tugende mu nnyumba ya Mukama!”

2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

Ebigere byaffe biyimiridde mu miryango gyo, Ayi Yerusaalemi.

3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

Yerusaalemi yazimbibwa okuba ekibuga ekinywevu ekiyimiridde awamu.

4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

Eyo ebika byonna gye biraga, ebika bya Mukama, okutendereza erinnya lya Mukama ng’ebiragiro ebyaweebwa Isirayiri bwe biri.

5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

Eyo entebe ez’okusalirako emisango gye zaateekebwa; z’entebe ez’obwakabaka ez’ennyumba ya Dawudi.

6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

Musabirenga Yerusaalemi emirembe: “Abo abakwagala bafune ebirungi.

7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

Emirembe gibeerenga munda w’ebisenge byo; n’amayumba go amanene gabeerenga n’omukisa era nga manywevu.”

8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

Olwa baganda bange ne mikwano gyange nnaayogeranga nti, “Emirembe gibeerenga mu ggwe.”

9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

Olw’obulungi bw’ennyumba ya Mukama Katonda waffe, nnaanoonyanga okukulaakulana kwa Yerusaalemi.