< Zsoltárok 122 >
1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
canticum graduum huic David laetatus sum in his quae dicta sunt mihi in domum Domini ibimus
2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
stantes erant pedes nostri in atriis tuis Hierusalem
3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
Hierusalem quae aedificatur ut civitas cuius participatio eius in id ipsum
4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
illic enim ascenderunt tribus tribus Domini testimonium Israhel ad confitendum nomini Domini
5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
quia illic sederunt sedes in iudicium sedes super domum David
6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
rogate quae ad pacem sunt Hierusalem et abundantia diligentibus te
7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
fiat pax in virtute tua et abundantia in turribus tuis
8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
propter fratres meos et proximos meos loquebar pacem de te
9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!
propter domum Domini Dei nostri quaesivi bona tibi