Zsoltárok 122

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

Ein Stufenlied, von David. - Mich freut es, sagen sie zu mir: "Laßt uns zum Haus des Herren wallen!

2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

Bald sollen unsere Füße stehen, Jerusalem, in deinen Toren."

3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

Jerusalem ist wieder aufgebaut als eine Stadt. Damit verbunden ist

4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

die heilige Pflicht für Israel, daß dorthin ziehn die Stämme, ja, des Herren Stämme, und dort des Herren Namen preisen.

5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

Dort stehen ja die Richterstühle, des Davidshauses Throne.

6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

Begrüßet so Jerusalem: "Mög's deinen Freunden wohl ergehen!

7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

In deinen Mauern herrsche Frieden und Sicherheit in deinen Burgen!"

8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

Um meiner Freunde, meiner Brüder willen, wünsch ich dir Heil und Segen:

9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

Des Hauses unseres Herrn und Gottes wegen wünsch ich dir Wohlergehen."