< Zsoltárok 122 >
1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
Cantique de Maaloth, de David. Je me réjouis lorsqu'on me dit: Allons à la maison de l'Éternel!
2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
Nos pieds s'arrêtent dans tes portes, ô Jérusalem!
3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
Jérusalem, qui es bâtie comme une ville aux édifices pressés.
4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
C'est là que montent les tribus, les tribus de l'Éternel, ce qui est un témoignage en Israël, pour célébrer le nom de l'Éternel.
5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
C'est là que sont dressés les trônes pour la justice, les trônes pour la maison de David.
6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
Priez pour la paix de Jérusalem! Que ceux qui t'aiment jouissent de la paix!
7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
Que la paix soit dans tes murs, et le repos dans tes palais!
8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
A cause de mes frères et de mes amis, je prierai pour ta paix.
9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!
A cause de la maison de l'Éternel notre Dieu, je demanderai pour toi le bonheur.