Zsoltárok 122

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

Cantique de Mahaloth, de David. Je me suis réjoui à cause de ceux qui me disaient: nous irons à la maison de l'Eternel.

2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

Nos pieds se sont arrêté en tes portes, ô Jérusalem!

3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

Jérusalem, qui est bâtie comme une ville dont les habitants sont fort unis,

4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

A laquelle montent les Tribus, les Tribus de l'Eternel, ce qui est un témoignage à Israël, pour célébrer le Nom de l’Eternel.

5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

Car c'est là qu'ont été posés les sièges pour juger, les sièges, [dis-je], de la maison de David.

6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

Priez pour la paix de Jérusalem; que ceux qui t'aiment jouissent de la prospérité.

7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

Que la paix soit à ton avant-mur, et la prospérité dans tes palais.

8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

Pour l'amour de mes frères et de mes amis, je prierai maintenant pour ta paix.

9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

A cause de la maison de l'Eternel notre Dieu je procurerai ton bien.